Ébredj Koppány népe!

A gazdasági világválság hatása, különösen sújtja a somogyi embert. Az elmúlt tíz év a régi évszázadokban a megszokottnál is mostohábban kezelte az itt lakót. A volt koppányi területeken élők, genetikailag valószínűleg nem az ősi koppányi törzsekből származó magyarra hasonlítanak. Csak nagyon alacsony azoknak az aránya akik az évszázadok során átvészelték a történelem sodrásait, és talán maradt még pár százalék megőrizve az ezeréves magyar avar ember genetikáját. Ezt a területet az elmúlt évezredben szinte megtervezett módon több alkalommal kiirtották, és betelepítették, nem maradhatott, ahogy erre felé mondják még hírmagja sem, pedig az maradt. Szomorú, de a Koppány és törzseinek irtásába a pusztításban az első István volt. Ezeréves átok ami a magyart megosztja! Legyen vége!
Településeink nevei, Törökkoppány, Koppányszántó, Karád, Bábony Megyer, (Magyar)stb.. mind, mind, magyar nevek. Az itt élő ember Magyarnak érzi magát még akkor is, ha tudja és titokban nagyon sajnálja, hogy genetikailag nem az és nem is lehet az. Az ide újra meg újra betelepült idegenek folyton megpróbálnak ezzel szembe szállni, átírni a települések nyilvánvaló történelmét, meghamisítani azt, de a szellem ereje ennél mindig erősebb volt, és tehetnek bármit az is marad.

Nem csak a somogyi emberre jellemző a Koppányi szellem, amit hívhatunk pogány hitnek is de itt a gyökere.

Talán nem is ezen van a hangsúly, hiszem, hogy a szellemet, a Koppányi szellemiséget, a helyi magyarságot a hely szelleme, a nyelv, a gyermekmeséink, (én úgy írnám gyerekmeséink) a gyermek mondáink, a regéink adják. Ezt nem tudták még ezer év után sem eltüntetni, kiíratni, megállítani. Minden jelre ami a magyarság sorsát befolyásolja az itt élő ember felkapja a fejét, és ha kell segítségért kiált, de legrosszabb esetben is ellentmondást nem tűrő minőségbe tudatja azt az információt ami a kiutat jelenti a felmerülő bajból. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a Koppány völgyének, a KIS KOPPÁNY és a KOPPÁNY környékének még a település neveikben őrzött ősi magyar nevekkel körülvett falvak lakóságának hány százalékban hordozza a régi magyar törzsek genetikáját. Gyanítom a genetikai hasonlóság a legkisebb. Mégis a szellemiség naponta tetten érhető, a nyelv még mindig egy erőszakos nyelvújítás után is tartalmaz olyan szavakat kifejezéseket, amit a somogyi gyerek ért, a Pesti fiú meg csak bámul és áll előtte. Ha egy somogyi gyerek tovább szeretne tanulni akkor az első amit le kell, hogy győzőn az a helyes írás, a maradi beszéd, a pogány gondolatok fonásának módja. Ha kikerülve a nagyvilágba nem szeretne nevetsége tárgya lenni akkor el kell sajátítani az irodalmi nyelvet. Örömmel látom egyes tizenévesek által használt fórumon, előkerülnek a régi szavaink. A jelentését ugyan nem ismerik, de leírják fonetikusan, es naponta használják. Meglepődtem a minap amikor egy online lexikonba rákerestem egy ilyen szóra aminek a jelentését gyermekkorom óta ismerem, pld a gyüszmékül, és nem a jelentésének megfelelő magyarázattal szolgáltak róla. Most látom a Magyar helyesírás sem ismeri a Word szerint.

István amikor az áldott katolikus útra terelte Koppány fejével az országot megszentesült. Ezer év kellett ahhoz, hogy István segítségével elérje az akkori nyugat civilizáció a célját, hogy legyőzze a több ezer éves magyar kultúrát, és magáénak tekintse, elvegye az örökségét annak az utolsó népnek aki elhozta az emberiségnek. A történelem során szinte minden történelmi időszakban is megjelenő germán befolyás erősödése, a szlávok beszivárgása, a török hódoltság, sem volt elegendő arra, hogy elfelejtse az itt élő ember a régi úgymond pogány kifejezéseket gondolatokat magyarság utáni elkötelezettséget. Az itt élő ember újra és újra visszanyúl a magyar gyökerekhez és abból merít. Így van ez akkor is, ha nyilvánvaló, hogy más nemzet más törzs gyermeke.
Ez Koppány varázsa.

A pogánynak tartott Koppány népe, ha nem kullogott a századokon át az István által elkötelezett németbarát úton, akkor eleinte, pogány, később rebellis, maradi, esetleg paraszt, volt, manapság, nacionalista. A németet, és a nyugati kultúrát majmoló magyar, nap mind nap belefutott a barbár (a barbárok a németek ősei, ők mondják, ránk, hogy pogány) kultúrát megtestesítő gondolkodásmódba, igyekezett átvenni azt.
Most jött el az ideje annak, hogy felemeljük szavunkat, az Istváni megalkuvás ellen! Ez a kötelességünk. Bűnt követünk el ha ezt nem tesszük meg.
Az ezer éve eladott ország, végre az ellenség kezére kerül, ha nem szólunk!
Megvesznek bennünket, elvették a múltunkat most elveszik a jövőnket. Az eladósodás, az idegen nyelvek nagy tömegekbe történő oktatása, a felkapott nyugati mintára behozott tőke és ipari tevékenység rövidesen kivonul, és fut a munkája után a magyar nyugatra, ahol asszimilálják. Itthon marad az öreg akire nem jut szociális háló, jön a német új földbirtokos és elűzi azt a kevés megmaradt magyarságot is aki gazdasági hódításának nem tud ellenállni. A kiöregedő lakóság lassan átveszi az idegen nyelveket, és nem kell száz év, hogy holt nyelv legyen a magyar.
Nem tudják még akkor sem ha elmondásuk szerint a jóindulat vezérli őket, hogy ezzel a tettükkel a rossz oldalra állítják az emberiséget. A majd százezer éves kultúrákat magába olvasztó magyarság nyelve a magyar nyelv eltűnése végleg a pusztulásba sodorja az emberiséget.
Küldetésünk utolsó szakaszánál tartunk. Fel kell emelni szavunkat a politikusaink hibás döntései ellen. El kell söpörni a rendszerváltás pártjait. El kell sodorni a marakodást!
Új magyar politikai színezetre van szükség a magyar pluralizmus jegyében.
Meg kell a népnek a szellemnek békélni.
Ez a feladatunk! Tegyünk érte.

Ezt a pár sort nem azoknak írtam akik ennek az ellenkezőjét gondolják.
Nem azoknak írtam, akik nem értik.
Azoknak szántam akik értik, akik tehetnek érte, és akik tesznek érte.